I. évfolyam 1. szám

2014. Karácsony - A LAP OLVASÁSÁHOZ AZ ALÁBBI pdf. FÁJLT KELL MEGNYITNI VAGY MENTENI!

Lutheranus hírlevél - 2014. Karácsony.pdf — PDF document, 1232Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image

 
 

 

LUTHERANUS

 

 

A Mosonmagyaróvári Evangélik us Gyülekezet Hírlevele

 

Erős vár a mi Istenünk! 

I.

 

évf. 1. szám ● Karácsony 

Bek

öszöntő 

 
Erős vár a mi 

Iste

nünk!

 

Ezzel  a  jól  is

-

mert  köszö

n-

téssel  üdvöz

-

löm  ennek  a 

most 

megje-

lent  gyüleke

-

zeti  hírl

e

vél

-

nek  az  olva-

sóit. Ez a

 

kiadvány

, amely

nek első 

számát  tartja  kezében,  a  moso

n-

magyaróvári  evangélikus  gyülek

e-

zet presbitériumának döntése ala

p-

ján  készült

,  amelynek 

indítása 

öröm és felelősség egyaránt. 

 

Öröm, mert ennek a kia

d

ványnak a 

segítségével  új  lehetőség  nyílik 
arra,  hogy  a  gyülekezetünk

 

terül

e-

tén  élő  evangélikusokat  elérhe

s-

sük. Szeretnénk is minél szélesebb 
körhöz eljuttatni a Hírlev

elet.  

 

 

Üdvözítő  született  ma  nektek, 
aki az Úr Krisztus, a Dávid vár

o-

s

á

ban. (Lk. 2, 11)

 

 

 

A  karácsony  a  kereszténység 
egyik legnagyobb ünnepe. Ilye

nkor 

arra  emlékezünk,  hogy  az  Is

ten 

annyira  szerette  az  embert,  hogy 

fiát  küldte  el  a  megmentésére. 
Mitől  kellett  megmenteni  bennü

n-

ket?  Miért  volt  szükségünk  egyá

l-

ta

lán  üdvözítőre?

 

Először  is  Iste

n-

nek  a  bűntől  és  annak  követke

z-

ményeitől  kellett  megment

enie  az 

embert.  

Mi is az a bűn?

  

Felelősség, mert a Hírlevelet olyan 

tartalommal kell  mindig  megt

ölteni, 

ami  vonzó  és  értékes  az  olvasók 

sz

ámára.

 

 

Terveink  szerint  az  írásokkal 

sze-

retné

nk  a 

gyülekezet  életének 

minden  lényeges  területét  éri

nteni, 

bemutatni  olyan  gyülekezeti  tag

o-

kat  és  tisztségviselő

ket,  akiknek 

hite,  egyházhűsége  példa  l

ehet 

mások  számára.  Szeretnénk  a 

gy

ülekezeti  életünk  es

e

ményeiről 

részletese

b

ben  is  szólni

,  olyan  hit-

ébresztő  írásokat  közölni,  ami  lelki 
épülésünkre szo

l

gál. 

 

 

Kezdeményezésünknek

  akkor  lesz 

folytatása,  ha  les

z

nek  olvasói  is. 

Ezért örülnénk, ha kapnánk vissz

a-

jelzéseket, hogy mi volt az erénye, 
és  mi  volt  a  gye

n

gesége.  Építő, 

előremutató  javaslatokat  és  ötlet

e-

ket  várunk  arra  nézve,  hogy

  mi-

képpen tudnánk tartalmi sze

mpont- 

 

Röviden  úgy  válaszolha

tjuk  meg, 

hogy  az,  ami  elválaszt  be

n

nünket, 

embereket  az  Is

tentől.

  Az,  amikor 

mi akarunk  

dönteni

  

saját 

 sorsunk  

ból  még

 

értékese

b

bé  tenni  ezt  a 

gyülekezeti kia

d

ványt. Jó volna, ha 

lennének  olyan  egyhá

ztagok,  akik 

késztetést  éreznek  arra,  hogy  m

a-

guk  is  írásokkal  jelen

tkezzenek, 

h

iszen  ez  az  ú

j

ság  csak  így  tudja 

betölteni küldetését

 

Köszönetet  kell  mondani  mind

a-

zoknak,  akik  munkát  és  feladatot 
válla

l

tak  ennek  a  Hírlevélnek  az 

elindításában.  Akik  idejüket,  ene

r-

giájukat áldozták azért, hogy ezt az 
első  számot  kézbe  vehessék  az 
olvasók. Legyen Isten áldása mu

n-

kájukon!

 

 

Mivel  pedig  ez  az  első szám kará-
csony  közeledtével  jelenik  meg, 
ezért így is, és most is áldott kará-
csonyi  ünnepeket  és  áldott  olv

a-

sást kíván

ok! 

                                                                                                           

Kiss Miklós

  

esperes-

lelkész

 
 

felett  és  függetlenítjük  magunkat 

az  Is

ten  akaratától  és  legfeljebb 

életünk  azon  részét  adjuk  Ist

e-

nünknek

,    ami    ne

künk

   

már

  nem 

KARÁCSONY 
ÜZENETE 

 

 

I.

 

évfolyam 1. szám 

 2014. Karácsony 

Erős vár a mi Istenünk! 

 

A Mosonmagyaróvári Evangélikus Gyülekezet Hírlev

ele

 

 

 

background image

 
 

 

LUTHERANUS

 

 

A Mosonmagyaróvári Evangélik us Gyülekezet Hírlevele

 

Erős vár a mi Istenünk! 

I.

 

évf. 1. szám ● Karácsony 

kel

l,  vagy  nem  akadályozza  terv

e-

inket  túlságosan.

  A  magunk  Iste-

névé  válunk,  mert  úgy  gondoljuk, 
jobban  tudjuk  mi  jó  n

e

künk,  mint 

szerető mennyei Atyánk.

 

Ennek  a  lépésünknek  azonban 
súlyos  ára  van,  mert  ezzel  nem  a 
szabadság  és  öná

l

lóság,  hanem  a 

bűn  útjára  lépünk. 

Hogyan? 

Hát 

úgy,  ahogyan  az  első  emberpár  is 
tette.  Az  ördög  szabadságot,  a 
megistenülés  lehetőségét  kínálta 
az embernek, aki be is dőlt a cse

l-

nek.  Ahelyett  azonban,  hogy  olya-

nokká  lettünk  volna,  mint  az  Isten, 
helyette a bűn következmény

e

ként 

a paradicsomi állapotokat veszíte

t-

tük el

A gondtalan életet felváltotta 

a gondokkal teli. 

Ami ennél is ro

sz-

szabb,  a  bűn  következményeként 
elveszítettük  az  Istennel  való 
együttélés  leh

e

tőségét  is.  Mert 

Isten  ugyan  szereti  teremtményét 
az embert, de a bűnnel nem válla

l-

hat  közösséget,  mert  az  mi

ndent, 

még  a  mennyet  is  megro

n

taná. 

Hogyan  fogadhatná  magához  az

o-

kat,  akik  ellene  fordultak?  Isten 

nélkül  p

e

dig  egyedül  maradunk, 

kiszolgá

l

tatva  a  bűneinknek  és 

következmény

e

inek.  Az  út 

-  vissza 

szerető Atyánkhoz 

- lez

árult. A bűn 

pedig  hatalmas  szakadékként  vá-

lasztja el az embert az Is

tentől.

 

Isten  nem  mondott  le  rólunk,  még 
így sem! Üdvözítőt küldött nekünk

Dávid  városá

ba, 

az  Úr  Krisztust,

 

Bár  Betlehemben  csak  egy  istálló 
jászolában  adtunk  neki  helyet,  ő 
mégis  felépítette  a  hidat  bűneink 
szakadéka  felett,  hogy  aki  akar, 
megszabadulva  bűneitől

,  vissza-

térhessen szerető Atyán

khoz.  

De  ez  neki  sem  volt  ingyen!  T

ő

led 

is  vár  valamit.  Csak  annyit,  hogy 
indulj el a hídon vissza Istene

dhez. 

Csak  annyit,  hogy  legalább  kará-
csonykor  kulcsold  össze  a  két  k

e-

zedet  és  kiálts  hozzá!  Kérd,  hogy 
könyörüljön rajtad, bocsá

sson meg 

neked 

és

 

ne  hagyjon  egyedü

l,  ha-

nem legyen veled! Hidd el, ha elin-

dulsz  a  hídon  vi

s

sza  Atyádhoz, 

eléd  fog  jönni  Jézus,  megfogja 

kezedet 

és elkísér az úton. 

Ferenczy Balázs

 

A „POGÁNY” 
KARÁCSONYFA

 

 

A  Római  Birodalomban  december 

25-

én tartották a Napisten ünn

e

pét, 

mivel  az  ókeresztény  vallás  szi

m-

bolikájában  az  isteni  fényforrást,  a 

s

ötétségen  diadalmaskodó  fényt 

Krisztus  szimbolizálta,  átvette  e

n-

nek  a  szerepét,  miután  az  első 
niceai  dö

n

tése  alapján

 325-ben  az 

ókeresztény  egyház  erre  napra 
helyezte  Jézus  születésének  é

v-

fordulóját.

  A 

15.  században  állított 

első  fenyőket 

al

mával  és  ostyával 

díszítették.

  A  gyertya  az  1960-as 

években  jelent  meg  a  fán.  Bécs 
első  karácsonyfáját  a  németszá

r-

mazású  Arnstein  ba

n

kárcsalád 

állította  fel  1814

-ben.  Magyaror-

szágra  a  német  ajkú,  evangélikus

 

lakosság közvetítésével került a 

19.

 

század  2.  felében.

 

Az  első  „m

a-

gyar”  karácsonyfát  valószínű

leg 

Brunszvik  Teréz

 

állította

 

Aszódon.

 

A  karácsonyfa

 

ehető  díszei  közül 

igazi  magyar  sajátosság  a  szalo

n-

cukor. 

Kétségtelen,  hogy  Jézus 

betlehemi jászla mellett nem fenyő-
fák  álltak.  De  a  mi  közép

-

európai 

szokásaink  miatt  –

 

Luther  Má

r-

ton 

óta –

 

a karácsonyt úgy érezzük 

teljesnek, ha szobánk sa

r

kában ott 

áll  a  feldíszített  fenyő

,  a 

sötétet 

megvilágító,  illatával  a  te

r

mészetet 

is közel hozó karácson

yfa.  

Pilinszky János: 
Karácsonyi gondolatok 

(részletek) 

 

„A  karácsony  úgy  érkezik  meg 
minden esztendőben, mint maga a 

de

cemberi  hónap,  havával  és  téli 

gond

jaival,  költészetével.  Akár  a 

telet,  mintha  az  ünnepeket  is  el

e-

gendő  volna  rábíznunk  a  csi

llagok 

járására,  hogy  a  nagy  égi  mech

a-

nizmus  engedelmesen,  é

v

ről  évre 

meghozza  számunkra.  De  ez  nem 
így van. Az ünnep nem csak „ránk 
köszönt”,  az  ünnepet  ki  is  kell  é

r-

demelnünk.

 

Annak,  akinek  az  ü

n-

nepet  már  csak  az  idő  körforgása 

hozza meg, an

nak számára lassan 

kihűl  a  karácsony  melege,  kiürül 
jelentése,  míg  végül  kínos  teherré 
válik.  Az  ember  kivételes  lény. 

Pil-

lanatról  pillanatra  rász

abott 

életét

azt,  amitől 

percre  se  tud  megsza-

badulni, 

kell  pillanatról  pillanatra 

kiérdemelnie,  megtalálnia.  Él

e

tünk 

e  terhes  és  fölemelő  ellentmondá-
sának  egyik  legszebb  diadala,  é

r-

tékmérője:  a  valóban  megtalált 
ü

n

nep.”

 

„A  tét  nem  kevesebb:  vissza  t

u-

dunk-

e találni a valódi evangéli

umi 

hit-szeretet 

vonzásába,  vagy  mind 

kilátástalanabbul  messze  sodró-
dunk tőle. Életünk monoton körfo

r-

gását  számunkra  egyedül  ez  a 
tengely  emelheti  az  öröklét  jelké

p-

évé, a mennyei körök előké

p

évé.”

  

„Túl  a  történeti  valóságon,  Jézus 
megtestesülése  (a  bölcsőtől  a  k

o-

porsóig)

 

egyúttal  az  isteni

-emberi 

történet  legtömörebb,  legegysz

e-

rűbb

 

és 

leg

összetettebb  képeit  és 

szimbólumait 

ajándékozza 

n

e-

künk.”

 

 
 

„Örök Isten, áldj meg minket,

 

Legyen őrző gondod ránk! 

 

Te vezessed lépteinket: 

 

Te vagy áldó, jó Atyánk.

 

Tereád vár minden nép:

  

Te vagy út és békesség. 

 

Szeretettel nézz a földre! 

 

Neved áldjuk mindörökre.”

 

Evangélikus énekeskönyv

, 293.  

 

background image

 
 

 

LUTHERANUS

 

 

A Mosonmagyaróvári Evangélik us Gyülekezet Hírlevele

 

Erős vár a mi Istenünk! 

I.

 

évf. 1. szám ● Karácsony 

Sík Sándor:

 

A NAPKELETI BÖLCSEK

 

 

Ama csillag után.

 

A holdsugaras hideg éjsz

a

ban, 

Mint egy fehérfő, csendes álom,

 

Úgy vonult el a komoly karaván

És elöl ment a három.

 

 

A sziklás föld mogorván és kopá

ron 

Feküdt el lábaik alatt.

 

Méltóságos sora a száz tevének

 

A harmaton halkan haladt. 

És mintha fehér árnyak lengené

nek, 

Úgy vonult végig a fehér sereg

 

A völgyön, a

h

ol nem nőttek virá

gok, 

S a városon, 

ahol az emberek, 

Nem virrasztottak és nem éneke

ltek 

S ahol nem látta őket senki sem.

 

 

És így suhant el csendesen

 

Életre éledt vágya Napkeletnek,

 

Az ezredéves éjszakán.

 

Ama csillag után.

 

 
 

Gyülekezetünk  

Luther nyomában 

 

Nagy  várakozással  készültünk 

„Luther  nyomában”  elnevezésű 
tematikus  zarándokút  elé,  amel

y-

nek  gon

dolata  még  tavaly  vetődött 

fel  többünkben,  olvasva  az  Eva

n-

gélikus  Életben  megjelent  miskolci 
és  a  Répcelak

-c

sánigi  gyülekez

e-

tek „Lutherweg” úti beszámolóját. 

 

Felvettük  a  kapcsolatot  a  Miskolci 
Belvárosi Gyülekezet gondnoká

val, 

Baksa  László  utazásszerv

e

zővel, 

hogy  elvállalnák

-

e  az  út  megsze

r-

vezését.  Pozitív  válaszukra  alap

o-

zottan  indult  el  az  érdeklődők  t

o-

borz

ása, és tavaszra már közel 40 

fővel a részleteket beszélhettük át. 

 

 

Az  öt

  nap  program

nak 

összeállí-

tásával  mindenki  egyeté

rtett,  csak 

a  visszaúton  módosítottunk 

a  ter-

ven

, hogy még többet lá

thassunk.  

Noha  a  Harangszó  Alapítvány 
anyagilag  is  támogatta  az  utazást, 
az  50  személyes  buszt  nem  sik

e-

rült feltöltenünk, de ezeket a hely

e-

ket, nagy örömünkre, miskolci tes

t-

vérek  fogla

l

ták  el.  Ők  hatan  vettek 

részt velünk együtt ezen a csodál

a-

tos kirándulá

son.  

legvérmesebb  remé

nyeinket  is 

messze túlszárnyalta az  út  öt na

p-

ja,  köszönhetően  a  kiváló  idege

n-

veze

tésnek  és  a  jó  szervezésnek.

 

A  lelki  élményekben  gazdag,  ta

r-

talmas  utazást  Sánd

or  Frigyes 

miskolci  evangélikus  lelkész  felké-
szültsége  biztosította,  aki  a  kirá

n-

duló  közösségnek  nemcsak  cs

o-

port-, de lelki ve

zetője is volt. 

 

 

C

soportvezetőnk  az  autóbuszban 

a

z  út  minden  napjá

nak  reggel

ét

 

áhítattal  nyitotta,  a  nap  végén 

pe-

dig 

esti  áhítattal  zárta. Olyan  ala

p-

vető  fontosságú  keresztyén  foga

l-

makat  tisztázott,  mint  Isten  tere

m-

tése,  a  bűneset,  Krisztus  keresz

t-

halála,  kegyelem  és  újjászületés, 

megszentel

ődés, örök élet. 

 

 

Sándor  Frigyes  a  maga  közvetlen 
módján  az  autóbuszban  az  érde

k-

lődést  folya

matosan  fenntartotta, 

rengeteget  hallhattunk  Luther  él

e-

téről,  a  reformációról,  annak  törté-
nelemi  hatásáról,  általában  a  k

e-

resztyénségről,  a  különböző  k

e-

resztyén  vallások  egymá

s

hoz  való 

viszonyáról.  A  fantaszt

ikus  lelki 

élmény  része  volt,  hogy  vasárnap 

este 

a  száll

o

da  erre  a  célra  elkért 

termében  Sándor  Fr

i

gyes  lelkész 

úrvacsorai istentiszt

eletet tartott.  

 

Indulás

 

után  mindenki  bemutatk

o-

zott, s elmond

ta, mit vár az úttól. A 

bemutatkozással is oldo

ttabb lett a 

légkör,  hiszen  a  zarándo

k

úton  a 

mosonmagyaróvári

 

evangélikus 

gyülekezet  tagjain  kívül  részt  ve

t-

tek  lébényi,  levéli  és  miskolci 
evangélikusok is. 

 

Az  út  végére  baráti

 

és  lelki  közö

s-

ség  alakult  ki,  többen  megnyíltak, 
vallásos  énekekkel,  versekkel

 

és 

történetekkel  vallották  meg  a  hitü-

ket. 

 

A  szeptember  11-

e és 15

-

e közötti 

út  első  napján  Ausztriában  megt

e-

kintettük  a  melki  bencés  apátság 
gazdag  gyűjteményét,  majd  Sal

z-

burg  belvárosában  sétáltunk,  és 
meglát

o

gattuk  Mozart  szülőházát, 

a  salzbur

gi  dómot,  egy  Ferences 

rendi templomot, s meg

csodáltuk a 

Mirabell kas

tély par

k

ját.

 

 

A  második  nap  reggelén

 

a  néme

t-

országi

 

Altöttingben megt

e

kintettük 

a  híres  Krisztus  panoráma

 

körké-

pet Jeruzsálem és a Golgota ábrá-
zolásával,  majd  tovább  uta

ztunk 

Augsburgba.  A  város

t  az 

á

gostai 

evangélikus  hitvallás  szülővárosá-

nak 

tartják,  am

ely  az  1530-as,  va-

lamint  az  1555-ben  a  katolikusok 

és az evangélikusok közötti vallá

s-

békét  kimondó  birodalmi  gyűlés 
révén  kapcsolódik  Luther  Márton 
életé

hez.  

 

A gyalogos séta során megtekinte

t-

tük  a dómot,  val

amint  a  Szent  An-

na evangélikus templ

omot.  

 

background image

 
 

 

LUTHERANUS

 

 

A Mosonmagyaróvári Evangélik us Gyülekezet Hírlevele

 

Erős vár a mi Istenünk! 

I.

 

évf. 1. szám ● Karácsony 

A  ha

rmadik  napon  először  Eis

e-

nachba utaztunk. Itt felgyalogoltunk 

Wartburg  várához.  1221  és  1227 
között  itt  élt  Árpád

-

házi  Szent

  Er-

zsébet,  Luther  pedig  a  szász  vá-
lasztófejedelem  védelmét  élvezve

itt  rejtőzött

  1521 

és  1522  között 

„György lovag” álnéven, és itt

 ford

í-

totta  németre  az  Újszövetséget. 
Majd  ellátogattunk  az  eisenachi 

Luther-

házba és Johann Sebastian 

Bach szülőházába.

 

 
A  negyedik  napon  Eislebenbe 
utaz

tunk, ahol először megtekinte

t-

tük  a  felújított  Sz

ent 

Péter

 

Pál 

templomot.  

(Csoportképünk  a  főtéren  készült.)

 

Ezután  Luther  szülőházát  kerestük 
fel, majd azt a házat, ahol meghalt, 
illetve  utolsó  prédikációjának  h

e-

lyét,  a  Szent  András  temp

lomot. 

Délután  Wittenbergbe  utaztunk, 

ahol  a  h

íres  vártemplom  kapujára 

kiszegezte  95  tételét,  és  ezzel  e

l-

indította  a  reformációt,  az  egyet

e-

mes  keresztyén  egyház  megújulá-
sát.  Wittenbergben  a  séta  során 

felke

restük  a  Luther  házat  és  a 

Melanchton h

á

zat.   

Több helyen helyi idegenvezetők is 
segítségünkre  voltak  a  minél  rés

z-

letesebb  és  színesebb  tájékozt

a-

tásban, de 

az adott he

lyhez kötődő 

érdekes történeteket mindig halha

t-

tunk  Sándor  Frigyes  csoportvez

e-

tőnktől

 is.  

Az  utolsó  nap,  a  hazautazás  kö

z-

ben,  az  eltelt  napok  egyénenkénti 

szem

élyes  értékelésével,  Luther 

életra

jz

át  illető

 

dolgozatírással

énekléssel,  baráti  beszélgetése

k-

kel,  köszöne

t

nyilvánításokkal  telt 

el.  
 
Lelki

leg  feltöltődve,  élményekkel 

eltelve, 

keresztyén 

hitünkben 

megerősítve  és  megerősödve  té

r-

tünk  haza.

 

Köszönet  illeti  Sándor 

Fri

gyes tartalmas idegenvezetését, 

az  élményszerű  igemagyarázato

k-

kal  tartott  lelki  veze

tését,  valamint 

az  uta

zást  szervező  Baksa  László 

munkáját.

 

Csak  felhívni  tudom  a  cikket  o

l-

vasó  testvéreink,  de  egyhá

zunk 

vezetőink figyelmét is, hogy nem 
csak  a  reformáció  500.  évford

u-

lójára tekintettel, de a reformáció 
lényegének, 

fontosságának 

megértését,  Luther  Márton,  eg

y-

házunk  alapítójának  bátor  és 
eltökélt  kiállását  a  valós  törté-
nelmi  helyszíneken  átélve,  e

l-

mondhatatlan  és  mélyen  az  e

m-

ber  szívében  megmaradó  é

l-

mény. 

 

Ezt  minél  több  testvérünknek  át 
kell élni, ha kell, országos támog

a-

tással. Mert ilyen és ehhez h

a

sonló 

utak szervezésével sokat tehetünk, 
gyülekezeteken  belül  is,  és  orszá-

gos  szinten 

is,  evangél

ikus 

hitünk 

és identitásunk megőrzéséért, erő-

sítéséért. És ennek szervezésé

ben 

és  lebonyolításában  a  mi

skolciak 

rendkívüli 

felkészültséggel, 

és 

most  már  többszörösen bizonyíto

t-

tan,  az  élen  járnak.  De  nekünk, 
magunknak  is  szükségünk  van 
reformációra,  időről

-

időre  megúj

u-

lásra.  Hogy  mi  is  visszatérjünk  a 
gyökere

k

hez,  és  akár  egy  ilyen 

felejthetetlen út kapcsán, új gond

o-

latokkal,  új  célokkal,  szívünk  mé-
lyén  Kris

z

tusban  megerősödve  és 

újjászületve  éljünk,  és  szolgáljuk 

Urunk akarata szerint. 

Nagy Sándor

 - 

Nagy Zoltán

 

 

Alapítás éve: 1995

 

 

Az Alapítvány célja:

 

Az  egyházközség

épülete

álla

g-

megóvásának,  felújításának,

  kor-

szerűsítésének

,  karbantart

ásának

 

és  hatékony  működésének  elős

e-

g

ítése.

 

A  gyülekezeti  élet  haték

o-

nyabb  működésének  elősegítése, 
összejövetelek,  programok,  talá

l-

kozók  fina

n

szírozása.

 

Tehetséges 

protestáns  mosonmagyaróvári  fi

a-

talok tanulmánya

i

nak segítése havi 

rendszeres támog

a

tással.

 

 

Az Alapítvány kuratóri

uma: 

Antal  Imre  Zsoltné  (e

l

nök)

,  Buga 

Márta

Nagyné  Laskó  Margit

Nitsch Zoltán

Takács István

 

 

Száml

asz

ám

:58600252-10011386 

Adószám: 18530069

-1-08 

 

 

background image

 
 

 

LUTHERANUS

 

 

A Mosonmagyaróvári Evangélik us Gyülekezet Hírlevele

 

Erős vár a mi Istenünk! 

I.

 

évf. 1. szám ● Karácsony 

Az  pedig  az 

örök

 

élet,

  hogy 

megismerjenek 

téged,

  az  egye-

dül

  igaz  Istent, 

és

  akit 

elküldtél,

 

Jézus

 Krisztust.

   

(János

 17:3) 

 

Életkérdés mindannyiunknak, hogy 
ismerjük  Jézust,  és  hogy  annak 
ismerjük, AKI!

 M

iért éle

t

kérdés?

 

Az  alapigében  szereplő 

megis-

merni 

kifejezés  a  bibliában  azt 

jelenti,  hogy  valakivel  életközö

s-

ségre  k

e

rülni.  Valakit  az  együtt 

élés  során  belülről  is  megi

smerni, 

mégpedig  annyira,  hogy  vele  be

l-

s

őleg is azonosulok. Nem véletlen, 

hogy  a  h

á

zas

társi  közösségre  is 

ugyanezt a szót has

z

nálja a biblia. 

Ez a legteljesebb k

özösség, amikor 

együtt  élve  ismeri  meg  egyik  e

m-

ber a m

á

sikat.  

 
Mi  megszoktuk  azt,  hogy  a  felsz

í-

nen  megborzolja  egy-egy  inform

á-

ció  az  értelmünket.  Azt  mon

djuk, 

mi  már  azt  tudjuk!  Ol

vastunk  vala-

mit  róla,  aztán,  ha  társasá

gban 

szóba  kerül,  hozzá  tudjunk  szólni. 
Ezt  nem  nevezné  a  biblia  ismere

t-

nek.  A  biblia  logikája  sz

erint  akkor 

jut  el  az  ember  igazán  egy  mási

k-

nak  a  megismerésére,  ha  előbb 

felismeri

,  hogy  kicsoda  ő  valójá-

ban, azu

tán 

elismeri 

őt annak, aki. 

Akkor  mondhatja,  hogy  megismer-

te.  És  ez  sokkal  több,  mint  az, 
hogy hallottam róla val

amit. 

Mi  mindannyian  úgy  születünk, 
hogy  egyikünk  sem  ismeri  Jézus

t. 

És  l

ehet,  hogy  vall

ásos  családban 

t

tünk  fel,  hogy  okos,  jól  tanuló, 

otthon  sokat  segítő,  vasárnapi  i

s-

tentiszteletre  szívesen  járó  gyer

e-

kek  vol

tunk.  De  mindez  kevés,  ha 

mégsem  i

s

mertük  meg  Jézust.

 

És 

lehet,  hogy  akkor  figyelünk  rá  elő-
ször,  amikor  egy  igehirdetésen 
arról  hal

lunk,  hogy  milyen  sok  rej-

tett bűnünk

 

is van. És éppen a jó 

em

bereket  veszélyezteti 

az,  hogy 

eze

ket nem ismeri föl.

 

 

Vegyünk néhány példá

t! 

Van olyan, hogy valaki mosolyogva 

beszélget egy másikkal, és közben 
magában  átkozza  azt.  Tö

r

tént  már 

veled ilyen? 
Va

n  olyan,  hogy  valaki  nagyon  jó 

gyerek, 

megérd

emelten d

icsérik is, 

és  mégis  sokszor  előfo

rdul,  hogy 

szidja  magában  a  szü

leit,  vagy 

irigy  a  testvérére,  vagy  még  az 
Istent  is  káromolja,  ha  nagyon 
mérges. Volt ilyen az élete

dben?  

Bizony  s

okszor  találva  érezhetjük 

magunkat.  
A  Biblia  kijelenti,  hogy  mivel  Isten 

szent  és  gyűlöli  a  bűnt,  minden 
hamisság  és  bűn  szigorú  ítél

etet 

von  maga  után.  De  viszont  Isten 

nagyon-nagyon  szereti  az  embert, 

még ha bűnös is, és semmiképpen 
nem  akarja,  hogy  a  megé

rdemelt 

halálos 

ítélet 

megsemmisítse.

 

Ezért  a  mi  halálos  ítéletünket  eg

y-

szülött  fián,  Jézus  Krisztuson  ha

j-

totta vé

g

re. Lehetséges ez? 

Igen.  

 

Jézus  annyira  szeretett  mi

nket, 

hogy átvállalta magára a mi összes 
bűnünket  és  annak  a  bünt

e

tését. 

Ezért halt meg a kereszten. Ő soh

semmi gonoszt nem köv

etett el, de 

Isten  betudja  ne

künk  az  Ő  halálát, 

és  nem  hajtja  végre  kétszer  a  mi 

b

űnünk ítéletét, tehát amikor Jézus 

meghalt  a  kereszten,  Isten  minden 

bűnünket megbocsá

totta. 

Akkor  ez  azt  jelenti,  hogy  nekünk 
már  többé  nem  kell  attól

  retteg-

nünk,  hogy  az  igazságos,  méltó 
büntetésünket  el  kell  szenve

d-

nünk?  Sőt,  ez  azt  jelenti,  hogy  én 
úgy  á

l

lok  az  Isten  előtt,  mint  ha 

ártatlan lennék? Mint ha soha nem 
vétkeztem volna Isten, a cs

a

ládom 

tagjai,  önmagam  és  sok  embertá

r-

sam  ellen?  Igen.  Ebben  bizonyo-

sak  lehetünk!  A  bibliában  sok  h

e-

lyütt meg van írva ez. 

 

 

És,  ha  ez  a  felismerés  valóban 
tudatosul  bennünk,  akkor  mérh

e-

tet

lenül  nagy  öröm  és  hála  tölti  be 

a  megvá

l

tó  Krisztusát  megismerő 

ember  szívét.  Mert  bo

l

dogsággal 

tölti  el,  hogy  megismerte  Jéz

ust, 

mint  megváltóját.  Hallottuk  már 
sokat,  hogy  Ő  a  világ  megváltó

ja, 

de  most  tudatosul,  hogy  az  én 
megváltóm  is.  Aki  ismeri  Jézust, 
annak  Ő  már  az  egész  lényét 

meghat

á

rozza.  

Nem csak olvasott, meg hallott ezt-

azt,  és  tudja,  hogy  ilyen  is  van  a 

vil

á

gon. 

Itt  sokkal  többről  van  szó: 

Itt  arról  van  szó,  hogy  nem  kell 
többé  mindenféle  mesével  nyu

g-

tatni  a  lelkiismeretemet,  hogy  nem 

kell  mentegetőznöm,  hogy  az 
mégsem  volt  olyan  súlyos  bűn.  Az 
nagyon  súlyos  bűn  volt!  Ezért  halt 
meg helyettem az Isten fia. És n

e-

ke

m az meg van bocsájtva! 

 

  

Egy  másik  csodálatos  dolog,  hogy 
az  ilyen  ember,  már  soha  nincs 
egyedül.  Ő  már  elmondhatja:  Jé-

zus 

 

aki az én megváltóm –

 olyan, 

mint  ha  a  legjobb  bar

á

tom  lenne. 

Minden  elképzelhető  hel

yzetben 

szólhatok  hozzá,  és  Ő  vá

laszol  is. 

N

yugodtan  rábízhatom  magamat. 

János  eva

n

géliumában  ő  maga 

mondta: Ti az én barátaim vagytok, 

ha annak aka

ratát cselekszitek, aki 

elküldött e

n

gem. Hát akkor szabad, 

nagyon  alázatosan,  barátjának 

tartanom magam. 
 

Ki  is  Jézus?

 

  

Jézust  felism

e-

rő,  megismerő  ember  egyre  több 

l

dát  láthat  arra,  hogy  hogyan 

irányí

t

ja  az  életét.  Például  időzít 

találkozás

o

kat. Vagy ajtókat nyit ott 

is,  ahol  nem  is  tudtam,  hogy  van. 

Bezár más ajtókat, ahol már maj

d-

nem  beléptem,  és  utólag  hálát 

adok,  hogy  nem  engedte.  Hogy 

van  ez?  Ő

 

őriz  engem?  Meg  utat 

nyit? Irányít? Go

n

dolatokat ad? Én, 

aki  olyan  nehezen  találom  fel  m

a-

gamat kényes hel

yzetekben?  

Aztán előjönnek a régi bűnök. Most 
mi  van?  Oda  lett  az  egész?    Meg 
kellett  tanulnom  az  igéből,  hogy 
ezekkel  is  Ő  hozzá  kell  menni. 

Ezekre 

is  bocsánatot  ka

p

tam  már 

akkor,  amikor  Ő  azt  mondta  a  k

e-

reszten,  hogy  „Elvégeztetett!”  És 
így meg lehet k

e

gyelemből élni? 

 

 

Nem a bűnre szabadítja ez föl az 
embert, éppen, hogy vissz

atartja 

attól!

  

 

background image

 
 

 

LUTHERANUS

 

 

A Mosonmagyaróvári Evangélik us Gyülekezet Hírlevele

 

Erős vár a mi Istenünk! 

I.

 

évf. 1. szám ● Karácsony 

És  egyre  többet  j

e

lent  ki  magából 

Jézus  mindazoknak,  akik

 

így  ka

p-

csolatba  ke

rülnek  vele. H

ol  van  ez 

attól, 

hogy  hallottunk  valamit,  tu-

dunk valamit róla?!

 

Életkérdés,  hogy  megismerjük  Jé-
zust, mert Jézus Krisztus az egye

t-

len, akiben maga Isten hajolt közel 
hozzánk,  mert  Jézus  az  egyetlen, 
aki  látta  az  Atyát,  és  hi

telesen 

mondhatja el nekünk, hogy ki a mi 
Istenünk,  mert  Jézus  az  egyetlen, 
aki helyettünk meghalt a kereszten, 
nincs más ezen a vilá

gon.  

Ő az egyetlen, aki megtanít már itt 
értelmesen élni, és hazavezet mi

n-

ket  az  Isten  országába.  Egy

e

dül 

vele együtt engednek oda be. Né

l-

küle  oda  senki  be  nem  teheti  a 
lábát.  Csak  Őrá  való  tekintettel 

fogad  min

ket  úgy  az  Atya,  mint 

akik  Őérette  tiszták  és  igazak  v

a-

gyunk.  

Egyedül  Őróla  mondta  a  minde

n-

ható Isten, hogy ez az én szeretett 
fiam,  akiben  én  gyönyörködöm,  őt 

hallga

ssátok,  és  egyedül  Ő  az,  aki 

életünk  minden  helyzetében,  b

e-

tegségben,  műtőasztalon,  börtö

n-

ben,  ravatal  mellett,  és majd  a h

a-

lálunk  óráján  is, 

meg  utána  mi

n-

dörökké 

nem csak velünk marad, 

hanem megengedi, hogy ilyen szo-
ros, meg

hitt szeretett közösségben 

éljünk vele, nyom

orult emberek. Ez 

jelenti  Őt  megi

s

merni.  Vele  együtt 

élni. Már itt, és majd oda át is. 

 

 

Uram!  Kinyitom  az  én  életemet, 
gyere  be  oda.  Mától  kezdve  é

l-

jünk  együtt,  Te  vagy  az  Úr,  én 

pedig 

élek a Te akaratod szerint

Kérlek,

  jelentsd  ki  magad  n

é-

kem! 

Ámen. 

 

 

Hozzákötött engem 

 

Szent reményem minden szála;

 

Hozzáfűzte lelkemet

 

Sírig a hit és a hála.

 

Nem szakít el tőle már

 

Sem élet, sem a halál!

 

(Ev. énekeskönyv 369,3)

 

 

Cseri  Kálmán  és  Joó

 

Sándor  ig

e-

hirdetéseiből merítve összeállíto

tta: 

 

Nagy Zolt

án

  

 

Keresztelés  

 

Gyermeküket  k

e-

resztény  hitben  nevelni  akaró  szü-
lők kérhetik gyermekük keresztelé-
sét.  Ennek  alapfeltétele,  hogy  az 
egyik  szülő  evangélikus  legyen  és 
mindkét  szülő,  valamint  a  keresz

t-

szülők legyenek megkeres

ztelve. A 

keresztelés  nincs  korhatárhoz  kö

t-

ve, így k

e

resztelését kérheti felnőtt 

ember is, aki megtért I

stenhez.   

 

Konfirmáció  

  A  megkeresztelt 

és  hitben  nevelt  gyerekek  7  éves 
koruktól 

járhatnak 

bibliaórára, 

amelyben  mélyí

t

hetik  ismeretüket 

és  hitüket.  13  éves  kortól,  a  gye

r-

mekként megszerzett hit megerősí-
tését  szolgálja  a  konfirmációs  bi

b-

liaóra. A konfir

man

dusok az 1 éves 

felkészítő  szakasz  végén  vizsgát 

tesznek. 
 

Esketés  

 

Megházasodni  annyit 

jelent,  mint  elköt

elezni  magunkat 

egymá

s

nak és fogadalmat tenni az 

Úr  Isten  előtt.  A  házasságkötés 
feltétele, hogy az egyik fél evangé-
likus  legyen  és  mindke

tten  meg 

legyenek keresztelve.  
 

Lelki  gondozás  —

 

A  nehéz  éle

t-

helyzetbe  került  e

m

ber  számára 

nincs  biztosabb  út,  mint  az  Úrhoz 
és  a  Szentíráshoz  fordulni.  Lelké-
szi titoktartás mellett van lehetőség 
személyes  lelki  gondozásra,  nég

y-

szemközti beszélgeté

sre is. 

 

Temetés  

 

Az  egyházi  temetés 

igényének bejelentésekor a hozzá-
tartozónak  személyesen  kell  me

g-

jelennie. 

Nem 

tartunk 

külön 

gyászm

i

sét,  hanem  a  temetést 

követő  iste

n

tiszteleten  imádságot

 

mon

dunk az elhunyt emléké

re. 

 

Istentisztelet: 

Vasárnap

  

10 óra

i kezdettel

 

G

yülekezeti 

alkalmaink 

Gyermek 

hittanóra

:  

S

zerda 17 óra (Kiss Miklós le

l

kész)

 

Konfirmáció

óra:

  

S

zerda 18 óra (Kiss Miklós le

l

kész)

 

Felnőtt

 

bibliaóra

:  

C

sütörtök  18  óra  (Ferenczy  B

a-

zs) 

 
Piarista iskolai hittan

óra: 

 

Kedden a 

2. és a 3. órában

 

 

Gyülekezeti elöljárók 

Kiss Miklós

 

esperes-

lelkész

 

Nagy Zoltán

 

felügyelő

 

Heincz Sándor

 

gondnok 

 

Presbiterek: 

Dr. Cserháti Géza, Günther Já

nos, 

Heincz  Sándor,  Heincz  Sá

n

dorné, 

Horváth  Balázs,  Horváth  Jenő, 
Ihász  Kálmánné,  Kovács  Gyula, 
Nagy 

Sándor, 

Nemes 

Irén, 

Scheibné  Va

j

da  Edit,  Tóth  Erika, 

Török  Gyula,  Tuller  Kálmánné, 
Varga Ildikó, Varga Tamás

 

 

Presbitérium:

 

D

öntéshozó testület

, tagjai: a pres-

biterek, a felügyelő és a le

l

kész.

 

 

Lelkészi hivat

al: 

Mosonmagyaróvár, M

agyar u. 33. 

Telefon: 96-217-160

 

 

Elöljárók elérh

e

tősége:

 

Kiss Miklós

 

20-824-97-12 

Nagy Zoltán

 

30-937-21-80 

Heincz Sándor

 

96-213-276 

 

Elérhetőségeink a világhálón

mosonmagyarovar.lutheran.hu 

hu-hu.facebook.com 

/pages/Mosonma

gyaróvár

i-

Evangélikus

-

Gyülekezet

 

 

 

Téged  hívlak,  Uram,  kősziklám, 

ne fordulj el t

őlem némán! 

 

(Zsolt 28,1a)

 

 

 

background image

 
 

 

LUTHERANUS

 

 

A Mosonmagyaróvári Evangélik us Gyülekezet Hírlevele

 

Erős vár a mi Istenünk! 

I.

 

évf. 1. szám ● Karácsony 

 

1.  feladat  

 

Egészítsd  ki  a  mondatot!  A  mondatból  hiányzó 
szót  a  keresztrejtvény  leghosszabb  oszlopá

ban 

olvashat

játok. 

 

 

Jézus  a  mi

 

…...................

..............

,  aki  azért  jött 

el 

erre  a  földre,  hogy  me

g

mentsen  bennünket  az  ör

-

dögtől és örök életünk l

e

hessen, ha hiszünk benne.

 

 

1. 

Jézus édesanyjának a neve

 

2. 

Ebben a városban született Jézus

 

3. 

Ez vezette a bölcseket Kisjé

zushoz  

4. 

Ő győzte le a filiszteus Gó

l

iátot

 

5. 

Ebbe fektették az újszülött Jé

zust 

6. 

Itt jutott szállás Jézus szüle

inek 

7. 

Ők mentek először hódolni Jé

zushoz 

8. 

Jézus édesa

p

jának a neve

 

9. 

Ő hirdette a pásztoroknak, hogy Kisjézus szül

etett 

10. 

Honnan  érkeztek  a  bölcsek,  akik  hódoltak  Kisjé-

zusnak 

 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

B  A 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

B  A  N 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

R  Ő  L 

2. feladat 

 

 

3. feladat

 

 
 
 
 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 

 

 

 

 

Segíts eljutni a bölcseknek a Kisjézushoz

Találd meg az 

egyetlen hozz

ájuk vezető utat

!

 

A magad örömére válaszold meg, hogy hová megyünk?

 

a) 

Abba a városba megyünk, ahonnét Dávid király családja származott.

 

b) 

Abba a városba megyünk, amelyről megjövendölték, hogy benne fog 

meg

születni a Megváltó.

 

c) 

Oda megyünk, ahol Heródes király megöletett minden két évnél fiat

a

labb kisfiút.

 

d)

 

Abba a városba megyünk, ahol Jézus született.

 

Összeállította: Ferenczy B

a

lázs

 

background image

 
 

 

LUTHERANUS

 

 

A Mosonmagyaróvári Evangélik us Gyülekezet Hírlevele

 

Erős vár a mi Istenünk! 

I.

 

évf. 1. szám ● Karácsony 

Luther  Márton  vitairatait,  okmá-

ny

ait és

 

leveleit egy 

önmaga által 

tervezett 

ötszirmú rózsával hitel

e-

sítette,  amelyen 

VIVIT  (= 

é

l) 

r-

irat  volt  látható

.  Az  eredeti  szim-

bólum  valamivel  egyszerűbb  kiv

i-

tel

ben  készült,  mint  az  evangél

i-

kus  egyház  jelképé  vált  Luther 
rózsa.

 

Luther  a  János  Fr

igyes 

választófejedelemtől  ajá

n

dékként 

kapott  pecsétgyűrűbe  maga  vé-

sette,  melyet  id

ősebb

  Lucas 

Cranach,  a  kor  egyik  legnagyobb 

német festője metszett fá

ba.  

A  piros szí

vben  a 

fekete 

kereszt 

jelentése

:  a  meg-

feszítettben  való 
hit  üdvözít  be

n-

nünket.  A  fehér 
róz

sa  annak  a 

kife

jezése,  hogy  a  hit  örömmel, 

vigaszta

lással  és  békességgel 

ajándékoz meg. É

g

színkék a m

e-

ző, mert a lelki és hitbeli öröm az 
eljövendő  mennyei  örömök  ke

z-

dete. Az  arany

gyűrű  jelzi,  hogy  a 

mennyei üdvösség örö

k

ké tart.

  

 
 

Az új embléma 

Az  E

vangélikus  Egyház  számára 

Petrikovics  Edit  által  tervezett  új 
logó

 

az  ősi

-

ősi  YCHTÜSZ  moz

a-

ikszó jelképére utal. 

A k

iválasztás 

szempontja 

volt, 

hogy  a  ne  hason

t-

son  a  Luther  -  r

ó-

zsára,  eg

y

szerű  és 

modern,  valamint, 

hogy  szürke  árnyalatban  is  me

g-

je

lení

t

hető

 

legyen.  A  jelkép  a  te

r-

vező  szerint  kifejezi  az  evangél

i-

kus  szellemiség  attribútumait:  a 

nyi

tottságot,  a  megújulásra  való 

hajland

óságot,  az  elfogadást  és 

az alkalmazko

dóképességet.

 

 

Ünnep,  amivel 

Jézus  Krisztus 
születését  ü

n-

nepeljük  meg. 

Kellene, 

hogy 

mindenki 

ezt 

ünnepelje,  h

i-

szen 

Krisztus 

ajándék 

volt 

J

ózsefnek 

és 

Máriának

és  Megvá

l

tóként  az 

egész világnak az lett. Azt gond

o-

lom, emiatt maradt meg a világnak 
a karácsonyi ajándék

o

zás, ami így 

az  ünnepi  „rituálé”  része,  sajnos 
ma  már  túlzott  mé

r

tékben,

  hiszen 

elvész  mellette  a  lelki  tart

alom. 

Sokkal  fontosabb  lenne  en

nél, 

hogy az emberek rákészülve kicsit 
megnyugodjanak,  türelm

e

sebbé 

váljanak  másokkal,  talán  önm

a-

gukkal szemben is.  

Karácsony  ünnepét  megelőző 
szentestén  megtelik  a  templom. 
Ebből  a  szempontból  a  ritka  a

l-

kalmak egyike ez. Az istentisztelet 

után  az  emberek  szűkebb

-

tágabb 

családjukkal  együtt  fenyőillatú 
szobákban  a  karácsonyfa  körül 
ajándékozzák  meg  egymást.  Az 
ünnepet  megelőző  adventi  készü-
lődés,  az  ajándékok  vásárlása, 
sütés

-

főzés,  fenyőfa  már  jelzik 

előre  a  karácsonyt  és  olyan  ha

n-

gulatot  idéznek  elő,  am

i

re  évente 

várunk.  A  gyermekek  azért,  hogy 

meg

kapják  vágyott  ajándékaikat, 

a felnőttek  pedig,  hogy a minde

n-

napok  roha

nását  kicsit  maguk 

mögött  hag

y

ják,  megpihenjenek, 

talán  önm

a

gukban  értékeljék  az 

elmúlt évet, előretekints

enek.  

Vajon tudjuk, tudják

-e az emberek 

és  értik

-e 

azt,  hogy  miről  is  szól 

igazán ez az ünnep?

 

 Bolla Imre 

Karácsony  Jézus  születésének 

ünnepe,  a  szer

e

teté,  a  családi 

melegségé, az együvé tartozásé.”

 

Simon Zoltánné (Edit) 

 

Luther 1517

. október 31

-

én hi

rdet-

te  meg  Wittenbergben  az  egy

ház 

megújításának programját. A kö

zel 

3  év  múlva  esedékes  500.  évfo

r-

du

ló méltó megünneplése érdeké-

ben 

Dr.  Fabiny  Tamás  pü

s

pök 

vezetésével  emlékbizottság  mű-
ködik,  amely  2010  óta  mi

nden 

évben 

sze

rvezi  és  koordinálja  a 

programokat. A nemzetközi Lu

ther 

évtized  2015.  évének  temat

ikus 

elnevezése: 

R

eformáció és 

okta-

tás

.  

Ajánlott  témák:

 

Templom  és  isk

o-

la. 

A  népoktatástól  az  elitképzé-

sig:  A  felemelkedés  útja  az  okt

a-

táson  keresztül.  Mesterek  és  t

a-

nítványok.  Iskoláink  mai  küldeté-
se. „A jó pap is holtig t

a

nul.”

  

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

ANEKDOTA 

Impresszum: 

A Mosonmagyaróvári 

 

Evangélikus Gyülekezet 

 

ingyenes hírlev

ele, mint  

Presbitérium 

nyomtatottan 

és elektronikus

 

formában 

 

terjesztett alkalmi kiad

ványa 

 

Felelős kiadó: 

 

Kiss Miklós

, esperes-

lelkész

 

Szerkeszti:  

Vizsy Ferenc (30-633-21-77) 

További közreműködők:

 

Nagy Sándor, Nagy Zoltán,

 

Fe

renczy Balázs

 

Email: 

lutheranus.mv@gmail.com

 

A LUTHER-RÓZSA

 

 

 

Mit jelent nekem a Kar

á

csony? 

Lutherhez egyszer elment egy fiatal pap

társa

és azt mondta

 neki: 

 

Doktor úr, 

az a baj hogy 

néha én magam sem hiszem, amit pré-

dik

á

lok. 

Luther összetette a kezét és fe

l

nézett az égre:

 

 

Hála neked 

Uram, m

ár

 

azt hittem, hogy csak én vagyok így ezzel. 

 

Mit jelent nekem a Kar

á

csony? 

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2024. április »
április
HKSzeCsPSzoV
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930
Reformáció emlékév

2017. LUTHER 500 - Reformációi emlékév programjait az Emberi Erőforrások Minisztériuma az Emberi Erőforrások Támogatáskezelő pályázati támogatásából valósítottuk meg. A programok részletes beszámolói a Galériában tekinthető meg. Köszönet a támogatásért!