Kiss Miklós köszöntése 2015. január 4.

Kedves Nagytiszteletű Esperes Úr, köszöntünk ma téged! Zámolyi Gyula bácsi nyugállományba vonulását követően, kerek 30 évvel ezelőtt, 1985. január 6-án, vízkereszt napján álltál először a szószéken a gyülekezet frissen kinevezett lelkészeként, hogy megkezdjed a mai napig is töretlen szolgálatodat. Azért ez az eltelt 30 év, bár így visszagondolva, talán nem is tűnik olyan nagy időnek, de ha belenézünk a statisztikába, a 30 év alatt 473 keresztelés és 299 konfirmálás volt templomunkban, itt az oltár előtt. Ezek nagy számok, és Istennek hála, a gyülekezet él, bár tudjuk, hogy vannak tennivalóink. A gyülekezet csak megköszönni tudja azt, hogy itt szolgálsz közöttünk. Azt a szolgálatot, ahogy a Pro Urbe díj átadásán is mondtad szerényen, hogy „én nem csináltam semmi extrát, csak végeztem lelkészként azt a szolgálatot, amit vállaltam, amire 1979-ben, 35 évvel ezelőtt felszenteltek.” Kedves Miklós! Kívánunk neked további erőt, egészséget. Kérjük Isten áldását életedre, és további szolgálatodra. És mivel tudjuk jól, hogy semmi sem működik tökéletesen megfelelő családi háttér nélkül, így szeretnénk megköszönni lelkészünk feleségének, Etelkának és gyermekeiteknek is, hogy Miklóst, mint házastársat, férjet, és mint apát támogattátok hivatásában, erősítettétek szolgálatában.